A FEJLÉCBEN FUTÓ KÉPEK

A honlap fejlécében futó 10 kép dokumentum- és ismeretterjesztő filmjeink jelenetei. A képek rövid ismertetését a "további információ"-ra kattintva érhetik el. Filmjeinkről részletesen az almenükben tájékozódhatnak.

Nagyobb képernyőfelbontást használó látogatóink (ideális esetben 1920*1080 méret esetén) láthatnak baloldalt egy lencsét, melynek be- és kilépő felületén lézerfény szóródik. Jobboldalt ugyanazon impulzus üzemű lézer nyalábjának fókusza látható egy festéket tartalmazó kis edényben. A nem lineáris optika szépségeiről bővebben Gigászi vaku című filmünkből szerezhetnek élményt.

A vetítőben megjelenő első képünkön egy 1997-es forgatás jelenete látható. A Szahara egyiptomi részén egy puha homokmezőben akadt el három terepjárónk. Almásy Lászlóról, a neves magyar felfedezőről készítettünk filmet röviddel azután, amikor nevét és néhány életrajzi elemét felhasználva 9 Oscar díjat kapott egy róla készült brit film. Almásy nem volt angol, nem volt beteg és - bár sokan híresztelték róla - nem volt fasiszta sem. Bővebb tudásszerzés céljából róla szóló saját filmjeinket ajánljuk.

Egy titán-zafír kristályba hatoló lézernyalábot látunk, ezáltal energiát "pumpálhatunk" a fénynyalábba. Az eszközt a Szegedi Tudományegyetem Optika és Kvantumelektronikai Tanszékének laboratóriumában fényképeztük 2007-ben. Gigászi vaku című filmünk befejezése után pár évvel többek között a filmben látható TEWATI (Terrawattos titán zafír) lézerhez kapcsolódó kutatások folytatására finanszírozta meg az Európai Unió a három országban (Magyarország mellett Csehországban és Romániában) induló ELI programot. Hogy mire jó egy nagy energiájú lézernyaláb, azt filmünkből megérthetik.

Világhíres magyar márkanévhez kapcsolódó épületeket látunk: a pécsi Zsolnay gyár belső udvarának egy részletét. A fotó még a 2010-es átalakítás előtt készült. A díszek még abban a korszakban készültek és kerültek az épületekre, amikor az alapító család kezében volt a termelés, és működött a kerámiagyártás fejlesztése mind technológiai, mind művészeti tekintetben. A Zsolnay családot bemutató filmjeink a közelmúltban élt, valamit a kortárs leszármazottak emlékein keresztül ismertetik meg a sikeres termékek mögötti embereket, a gyári közösséget.

Az első nagy világégés egyik legtragikusabb állóháborújának csataterén forgattuk filmünket a magyar csapatok életéről, a hadi eseményekről. Doberdó fennsíkjáról néz hazafelé a stáb, Olaszországból Szlovéniába. Előttünk a Júliai Alpok déli nyúlványa. A hegyek között az Isonzó völgye, szintén jelentős helyszíne a háborúnak.

A magyar filmgyártás két jeles alkotója, Matkócsik András és Siklósi Szilveszter válogat a Kassák tanítvány Fajó János festőművész műtermében, ahol két filmhez kaptunk segítséget: A tiltott és tűrt művész, Kassák Lajos című produkció Kassák életének utolsó korszakát meséli el. Tanítványa, Fajó János nem csak alkotásaival került a művész szakma nemzetközileg is elismert körébe, egyik alapítója volt a művészetoktatás kiváló iskolájának is helyet adó Józsefvárosi Galériának. A Galéria történetéről szól a másik film.

A magyar bányásztörténelem egyik legszomorúbb helyszínén, Farkaslyukon forgattuk Fuzik János dokumentumfilmjét. Az 1990-ig kiépült, a térség egyik legjobb szenét adó bánya bezárását követően elszegényedett falu lakóiról szóló film egyik aktualitása a zugbányászkodás megjelenése volt.

Egy légy portréja az elektronmikroszkóp képernyőjén. Tóth Zsolt, a szegedi Optika Tanszék munkatársa segített tájékozódni abban, hogy a tudományos adatgyűjtés-letapogatás révén összegyűjtött adatokat miként tehetjük láthatóvá, elemezhetővé a számítógépekkel.

Sáfrány József rendező és Kele Andor operatőr a kép készítésekor még terepszemléjén járt Somogyfajszon. Egy idősotthon lakójának történetével ismerkednek éppen. A Somogy Természetvédő Szervezet patakgörbítő munkájáról forgattak természetfilmet.

Siklósi Szilveszter rendező beszélget Rostás Jánossal Székkutason. A falut alapító Gregus Mátéról készülő filmünket kezdeményező és segítő barátunkkal sajnos utoljára találkoztunk ez alkalommal. Az ő emlékének is ajánljuk 2015 elején elkészült filmünket, melyet a Duna World közszolgálati csatornán mutattunk be elsőként 2015. március 31.-én..

A képpel térben visszatértünk a Szahara szépséges vidékeire. A 90-es évek végén sivatagi forgatásainkat zömében filmnyersanyagra készítettük. (A képen egy ARRIFLEX 16 SR kamera!) Napjainkban, 15 évvel később már alig találkozik magyar operatőr ezzel a nemes fotográfiai anyaggal. A celluloid megművelése alapos fényképészeti tudást követelt, átgondoltabb filmes munkát minden stábtagtól. Szeretnénk ezzel az igényességgel dolgozni ma is, a videotechnika gyors lépésekben fejlődő, látszólag könnyebben kezelhető eszközeivel. Kép, hang, szín, zörej és mindenféle hatás akár automatikusan, félautomatikusan születhet. A szellemi munkát akkor is el kell végezni, ha ezek az okos gépek látszólag pótolják a hozzáértést! Filmnek csak ezáltal nevezhetjük munkánk eredményét.